Méhnyakrák szűrés

A méhnyakrák az emlőrák után a nők második leggyakoribb rosszindulatú daganata az egészvilágon. 100 000 lakosra évente 10 új megbetegedés esik a fejlett országokban, míg a kevésbéfejlett országokban ez az arány négyszeres, 30-40 megbetegedés. Évente 400 – 500 nő hal meg hazánkban méhnyakrák miatt, mely esetek elkerülhetőek lennének rendszeres szűréssel.

A méhnyakrák kialakulásáért egyértelműen a Humán papillómavírust (HPV) lehet felelőssé tenni. A vírus a sejtekben olyan elváltozásokat indíthat el, melyek rákos burjánzáshoz vezetnek.

A HPV gyakori, szexuális úton terjedő betegség, mellyel a nők nagyrésze találkozik élete során (a nők és a férfiaknak is háromnegyede). Tizenéves lányok körében egyenesen járványszerűen terjed. A fertőzést a szervezet legtöbbször legyőzi, de néhány esetben tartósan megmarad a vírus. A HPV fertőzés tünetmentes, mint ahogy a kezdeti méhnyakrák is. A méhnyakrák a legtöbb esetben csak akkor okoz tüneteket és panaszokat, amikor már jelentősen előrehaladott állapotban van.

Szerencsére a méhnyakrák nagyon lassan, hosszú évek alatt fejlődik ki és így azon daganatos betegségekhez tartozik, mely időben észlelve 100 százalékban gyógyítható.

A gyakori szűrésnek éppen ezért van kiemelkedő jelentősége, hogy időben észrevegyék a kezdődő daganatot.

A méhnyakrák kialakulása

A méhszáj környékén található szövetekben a tartós HPV-fertőzés jelenlétében, jelenleg még nem pontosan ismert egyéb okok hatására, kóros sejtelváltozások indulhatnak el.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a HPV-fertőzés nem egyenlő a méhnyakrák kialakulásával!

A HPV- fertőzés csak abban az esetben okozhat kóros elváltozásokat, ha hosszú ideig fennáll. Az esetek több mint 95 százalékában a szervezet 6-15 hónap alatt legyőzi a fertőzést, és akkor sem feltétlenül alakul ki a rák, ha a fertőzés fennmarad. Ha a méhnyak elváltozása spontán nem gyógyul meg, az enyhe fokú elváltozás hosszú ideig változatlan formában fennállhat vagy a folyamat tovább haladhat,és kialakulhat a rákelőző állapot, vagy legrosszabb esetben a
méhnyakrák.

Önmagában a HPV-pozitív lelet mindössze annyit jelent, hogy jobban oda kell figyelni, és lehetőleg a leletet követően 6 hónapon belül meg kell ismételni a szűrést.

A HPV-nek több mint 100 típusa ismert, melyek közül bizonyíthatóan kb15-nek van köze a méhnyakrák kialakulásához. A típusokat számokkal jelölik (pl. HPV 16), és a rákkeltő képességük szerint két csoportba sorolhatóak: magas kockázatú és alacsony kockázatú csoportokba. A magas kockázat nem azt jelenti, hogy az ilyen típussal fertőzöttek „szinte biztos”, hogy méhnyakrákosak lesznek, hanem csak annyit, hogy ezek a típusok (pl. HPV 16, 18, 58, 59, 33, 66) nagyobb eséllyel indítják el a rákos burjánzást, mint a többi HPV-típus.

Előfordulhat, hogy két egymást követő HPV-vizsgálat két különböző HPV-típust mutat ki. Ez azt jelzi, hogy a szervezet képes volt legyőzni az első fertőzést, de időközben egy másik típus új fertőzést okozott.

Hogyan történik a méhnyakrák szűrése?

A méhnyakrákszűrés rutin vizsgálat, mely során, a nőgyógyász a méhnyakból kis kefe segítségével ún. citológiai mintát vesz, ami minimális kellemetlenséggel jár. Ez kenet formájában eljut egy citológiai laboratóriumba, ahol azt mikroszkóp alatt megvizsgálják, és olyan sejteket keresnek, amelyek rákmegelőző vagy rákos elváltozásra utalhatnak.

Sajnos az eljárás nem tökéletes, és előfordulhatnak olyan esetek, amikor a rákos betegség kialakulása már elkezdődött, azonban a kenetben mégsem látják az elváltozásokat. Ezeket álnegatív eredményeknek nevezzük. Ennek ellenkezője is előfordulhat, hogy kenet alapján tévesen merül fel a rák gyanúja, holott valójában a betegség nincs jelen.

Magyarországon a citológiai rákszűrés alkalmával nem végeznek automatikusan HPV-vizsgálatot. Ismételt P3, ASCUS, LSIL eredményű citológiai vizsgálatot követően javasolt csak a vírus szűrése. (P1-P5 megnevezéssel jelölik a méhnyak elváltozásainak stádiumát.)

A HPV-vizsgálat jelentősége

A méhnyakrák szűrésének és a HPV-fertőzésnek az egyidejű vizsgálata segít elkerülni a fentebb leírt téves diagnózisokat. HPV nélkül gyakorlatilag nincs méhnyakrák, tehát ha a bizonytalan esetekben (pl. P3, ASCUS) HPV-vizsgálat is történik, melynek eredménye negatív, akkor ki lehet jelenteni,hogy nagy valószínűséggel kizárható a rákmegelőző és rákos elváltozás jelenléte. A citológiai szűrés és a HPV-kimutatás együttes alkalmazásával szinte teljes biztonsággal
kimondható a diagnózis!